Villanyszerelők Lapja – 2026. október, 2–7. oldal
Egy új fogyasztásmérőhely, egy korszerű mérőszekrény vagy egy frissen telepített földelőszonda önmagában még nem jelent megfelelő villamos biztonságot. A valódi kérdés az, hogy a kialakított rendszer megfelel-e a vonatkozó műszaki követelményeknek, és ezt megfelelő mérési eredményekkel igazolták-e.
Mert a villamos biztonság nem szemrevételezés, feltételezés vagy megszokás kérdése!
Cikksorozat második részében két olyan, egymással szorosan összefüggő problémakört vizsgál, amelyeknek a jelentőségét a villamosipari gyakorlatban még ma is sokan alábecsülik: a nulla- és PEN-vezetők fokozott terhelését, valamint a TN-rendszerek megfelelő potenciálrögzítő földelésének kialakítását és ellenőrzését.
A PEN/N-vezető már nem feltétlenül úgy terhelődik, ahogyan évtizedekkel ezelőtt!
A LED-világítások, kapcsolóüzemű tápegységek, inverterek, elektronikus fogyasztók és más nemlineáris berendezések elterjedésével alapvetően megváltozott a villamos hálózatok terhelési szerkezete.
A hárommal osztható páratlan rendszámú felharmonikusok a nullavezetőben összeadódhatnak, és kedvezőtlen körülmények között annak effektív árama akár a fázisvezető áramának 170–173%-át is elérheti. Ez szélsőséges eset, de a jelenséget a korszerű szabványok már kifejezetten figyelembe veszik.
A nem megfelelően méretezett vagy hibás PEN-kötés nem egyszerű szerelési hiányosság, hanem potenciális tűz- és áramütésveszély!
A földelés nem attól megfelelő, hogy valaki levert egy szondát!
Az MSZ 151-8:2022 szabvány meghatározott alkalmazási esetekben legfeljebb 10 Ω földelési ellenállást követel meg. Ez nem általánosítható minden földelőre, de ahol előírás, ott a teljesülését igazolni kell.
A tapasztalatok szerint ugyanakkor számos újonnan kialakított mérőhely földelése sem felel meg az elvárt műszaki követelményeknek. A helyzetet tovább súlyosbítja a talaj kiszáradása, a csökkenő talajvízszint és a földelési ellenállás kedvezőtlen változása.
Felmerül tehát néhány kellemetlen, de szükséges kérdés:
- Hány kivitelező méri meg a talaj fajlagos ellenállását a földelőrendszer kialakítása előtt?
- Hányan ellenőrzik kalibrált célműszerrel a kész földelés ellenállását?
- Hány mérőhely kerül átadásra valóban visszakövethető mérési dokumentációval?
- És vajon hány olyan földelés működik jelenleg, amely PEN-kontakthiba esetén nem képes az elvárt védelmi szerepét betölteni?
Mérni kell! De nem mindegy, hogyan.
A cikk részletesen bemutatja a talaj fajlagos ellenállásának Wenner-féle mérési módszerét, valamint az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány C mellékletében szereplő C1, C2 és C3 földelésiellenállás-mérési eljárásokat, azok alkalmazhatóságát és korlátait.
Kitér az MSZ HD 60364, az MSZ 447:2019 és az MSZ 151-8:2022 kapcsolódó követelményeire, továbbá gyakorlati mérési tapasztalatokkal, fényképekkel és műszaki példákkal szemlélteti a megfelelő és a kifogásolható kialakítások közötti különbségeket.
A legfontosabb üzenet változatlan: a villamos biztonságot nem elegendő kijelenteni. A megfelelőséget műszakilag igazolni, mérni és dokumentálni kell!
A teljes, hatoldalas szakmai írás a Villanyszerelők Lapja 2026. októberi számának 2–7. oldalán olvasható.
A teljes, fényképekkel és részletes műszaki elemzésekkel kiegészített cikk a https://www.villanylap.hu/lapszamok/2026/oktober/7085-a-villamos-biztonsag-a-megfelelt-minositesu-merohellyel-kezdodik oldalon, előfizetői tartalomként olvasható.