Tűz- és áramütési kockázatok
A villamos berendezések hibái két alapvető veszélyt hordoznak: áramütést és villamos eredetű tüzet.
Áramütési kockázat alakulhat ki többek között sérült szigetelés, hibás vagy hiányzó védővezető, megszakadt PEN-vezető, nem megfelelő földelés, hibás védőösszekötés, nem megfelelő áram-védőkapcsoló vagy szakszerűtlen átalakítás következtében.
Mi okozhat tűzveszélyt?
Tűzveszélyt okozhat például:
- laza vagy túlmelegedő kötés;
- túlterhelt vagy alulméretezett vezeték;
- hibás túláramvédelem;
- sérült vagy elöregedett szigetelés;
- ívkisülés;
- nem megfelelően kialakított elosztóberendezés;
- hibás csatlakozás;
- nem megfelelő készülék- vagy kábelválasztás.
A veszély különösen azért jelentős, mert a villamos hibák egy része hosszú ideig rejtve maradhat, miközben a berendezés látszólag tovább működik.
A megelőzés alapja
A megelőzés alapja a szakszerű tervezés és kivitelezés, a megfelelő védelmi készülékek alkalmazása, a rendszeres karbantartás, valamint a valós helyszíni vizsgálatokon és műszeres méréseken alapuló villamos biztonsági felülvizsgálat.
A villamos berendezés nem attól biztonságos, hogy működik,hanem attól, hogy hiba esetén is megfelelően védi az embert, az épületet és a csatlakoztatott berendezéseket.
Tűzvédelmi Műszaki Irányelv
Az alkalmazása önkéntes, azonban az abban meghatározott műszaki megoldások alkalmazásával az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó követelményei teljesítettnek tekinthetők.
A TvMI 8.1.1. pontja külön felhívja a figyelmet arra, hogy a villamos berendezések normál működésük során is hőt termelnek, ezért a tűz keletkezésének potenciális veszélye folyamatosan jelen van. Fokozott tűzveszélyre utalhat többek között a berendezés állapotának romlása, túlzott hőhatásra utaló elszíneződés vagy deformáció, a szellőzés akadályozása, illetve éghető anyagok nem megfelelő közelsége.
Miért melegszik egy villamos kötés?
A villamos áram hőhatását leegyszerűsítve a Joule-törvény írja le:
ahol:
- Q – a keletkező hőenergia,
- I – az áramerősség,
- R – az ellenállás,
- t – az idő.
A képlet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az adott ellenálláson keletkező hőteljesítmény az áramerősség négyzetével növekszik. Kétszeres áramerősség azonos ellenállás mellett négyszeres hőteljesítményt jelent.
Ugyanakkor egy villamos kötés veszélyességéhez nem szükséges rendkívül nagy áram. Egy megnövekedett átmeneti ellenállású laza, oxidálódott vagy hibás kötés már a normál üzemi áram mellett is jelentős helyi hőfejlődést okozhat.
A folyamat ráadásul kedvezőtlen esetben önmagát tovább ronthatja: